A dohányzás már rövidtávon érzékelteti káros hatásait (romló sporteredmények, megemelkedett anyagi kiadások, elszíneződött ujjak, idő előtti őszülés és kopaszodás, rossz lehelet, köhögés, légzési zavarok). Évek során pedig ezek a hatások csak fokozódnak, sőt nagyon sok esetben betegségek alakulnak ki.
A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.
Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Az, hogy dohányzóvá válsz-e a te saját egyéni döntésed! Ez a döntés pedig nemcsak a saját magad és környezetedben élők egészségi állapotát határozza meg, hanem az életed minden területére hatással van.
A dohányzás nemcsak egészségi, hanem nagyon komoly társadalmi, gazdasági, környezetszennyezési probléma is!
A vízipipa
Honnan származik a vízipipázás?
Bár a vízipipa eredetéről többfajta elmélet is létezik, az biztos, hogy legalább 400 éve létezik. Régen kókuszdió héjából készítették a vázat, innen ered a „narghile” elnevezés (jelentése: kókuszdióhéj), mely ma is több nyelvben él még (pl. a franciában és az angolban is) a vízipipázással kapcsolatban. A vízipipázás kezdetben az arab országokban volt népszerű, használata azonban a XXI. századra egyre jobban elterjedt az Egyesült Államokban és Európában is.
Hogyan működik?
Bár a vízipipák kultúrától, időszaktól függően különbözőek lehetnek, szerkezetük és működési elvük ugyanaz. Főbb részei: az úgynevezett edény melyben folyadék (víz) van, továbbá ebbe nyúlik bele a test, ami voltaképpen egy merev cső. A test tetején a fejrésznél helyezik el a szenet, és attól szűrővel elválasztva a speciális vízipipa dohányt, melyet gyakran kevernek ízesítő anyagokkal (csokidarabkákkal, szárított gyümölcsökkel).
A vízipipa használható:
vízipipadohánnyal
szárított gyümölcsök
ízesített ásványi kövek
Az edényből egy hajlékony cső is indul, mely a szájrészben végződik. Ezen keresztül szívja meg a vízipipát a vízipipázó. A szívóhatás révén keletkező nyomáscsökkenés eredményeképpen kerül füst a folyadékon keresztül az edénybe, majd onnan a légutakba.
Tények és tévhitek a vízipipáról
Általános tévhit, hogy a vízipipázás ártalmatlan, de legalábbis kevésbé veszélyes tevékenység, mint a dohányzás. Ezt a nézetet azzal szokták indokolni, hogy a folyadék kiszűri a káros anyagokat és lehűti a füstöt, így az veszélytelen.
Ezzel szemben az igazság az, hogy egyetlen, 20-80 percig tartó vízipipázás során annyi füst kerülhet a szervezetbe, amennyit egy dohányzó 100, vagy ennél is több cigaretta elszívása során lélegez be. Egy 45 perces vízipipázás után a vér nikotin és kotinin (ami a nikotin bomlásterméke) tartalma akár a 60-szorosára is nőhet, a nyálban pedig ennél még meghökkentőbb értékeket eredményez a vízipipázás: nikotin értéke 600-, a kotininé pedig 300-szorosára ugrik. A beszívott füstben található nikotintartalom azonban a használt vízipipadohány fajtájától is függ. Általánosságban elmondható, hogy a naponta vízipipázók, akik 1-10-szer töltik a vízipipát, 10 cigaretta elszívásával megegyező nikotin mennyiséggel, míg egy alkalmi vízipipázó (a 4 naponta vízipipázók) 2 cigarettának megfelelő nikotin mennyiséggel mérgezik a szervezetüket.
A vérben a hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőből a sejtekhez hasznosításra. Azonban amikor cigarettát szívsz vagy vízipipázol, akkor az oxigén helyét a füstben található szénmonoxid foglalja el a hemoglobinon. A vízipipa füstjének szén-monoxid tartalma akár többszöröse is lehet a cigarettáénak, és a vér szénmonoxid szintje is jelentősen magasabbra, akár háromszorosára is emelkedhet, egy 45 perces vízipipázás után egy cigaretta elszívásához viszonyítva. A dohányfüst az erekbe eljutva és ott lerakódva roncsolhatja az erek falát. E mellett a nikotin érszűkítő hatása miatt csökken a vért továbbító erek átmérője. A vérerek szűkössége miatt megnő a vérnyomás és a pulzusszám is, aminek hosszú távon igen káros következményei lehetnek.
A vízipipafüst a fentieken kívül olyan egyéb mérgező összetevőket tartalmaz, mint a poliaromás szénhidrogének (PAH), az aldehidek (pl. formaldehid, amit többek között sejtek és szövetek tartósítására használnak), a nitrogén-monoxid, arzén és króm tartalmú nehézfémek és más, rákkeltő anyagok. Összességében a vízipipadohány több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a cigarettadohány. A tévhiteket erősítik a vízipipa dohányokon feltüntetett félrevezető információk. Az ízesített dohánytermékek (moassel) 77%-án „kátrány 0,0%” jelölés van feltüntetve. Önmagában ez az információ nem hamis, ugyanis a dohányban valóban nem található kátrány, de a vásárlót félrevezeti, hiszen az olvasó azt hiheti, hogy a dohánytermék használata során sem termelődik kátrány. A csomagoláson a nikotintartalom feltüntetése is téves lehet. Tanulmányok állapították meg, hogy számos esetben a csomagoláson feltüntetett nikotin mennyisége nem a valós értéket jelöli, hiszen a vérben mért nikotin mennyisége azt meghaladta.
Tehát a vízipipa legalább olyannyira egészségkárosító, mint a dohányzás. Ugyanúgy okozhat rákot, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedéseket, mint a cigaretta. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vízipipázás a használatából adódó egyedi jellegzetességei révén egyéb veszélyforrásokat is rejt magában: a közös használat és a nem megfelelő higiéniai feltételek különböző fertőző betegségek terjedését segíthetik elő. De ami a legfontosabb: sose feledkezz meg róla, hogy a passzív dohányzás éppúgy velejárója a vízipipázásnak, ahogy a cigarettának!
