A dohányzás már rövidtávon érzékelteti káros hatásait (romló sporteredmények, megemelkedett anyagi kiadások, elszíneződött ujjak, idő előtti őszülés és kopaszodás, rossz lehelet, köhögés, légzési zavarok). Évek során pedig ezek a hatások csak fokozódnak, sőt nagyon sok esetben betegségek alakulnak ki.
A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.
Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Az, hogy dohányzóvá válsz-e a te saját egyéni döntésed! Ez a döntés pedig nemcsak a saját magad és környezetedben élők egészségi állapotát határozza meg, hanem az életed minden területére hatással van.
A dohányzás nemcsak egészségi, hanem nagyon komoly társadalmi, gazdasági, környezetszennyezési probléma is!
E-cigaretta
Az e-cigi a mai elektronikus kütyükhöz hasonlító eszköz, ezért könnyű azt hinni, hogy menő és biztonságos alternatívája a dohányzásnak. Ez azonban nincs így! Az e-cigi ugyan nem tölti meg a tüdőt a hagyományos cigaretta használatánál keletkező káros füsttel, hiszen nincs benne dohány, nem történik égés és így kátrány sem keletkezik használata során, de ez nem jelenti azt, hogy biztonságos módja lenne a dohányzásnak.
Az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) jelenleg tapasztalható térhódítása hasonlít a hagyományos cigaretta egy évszázaddal ezelőtti előretöréséhez. Az „elektronikus nikotinbeviteli rendszerek” (Electronic Nicotine Delivery System – ENDS) kategóriájába tartozó eszközök közül az e-cigaretta a legelterjedtebb világszerte, ugyanakkor növekvő népszerűségnek örvend a fiatalok körében a 2015 óta forgalomban lévő „JUUL” elnevezésű eszköz.
Az első generációs e-cigaretták külsőre nagyfokú hasonlóságot mutattak a hagyományos cigarettával, szivarral (e-cigar), vagy pipával (e-pipe). Az újabb típusok jelentősen eltérnek ezektől, ugyanakkor céljuk változatlan: a dohányzás fizikai-kémiai hatását (nikotintartalom) és szenzoros élményét kínálják. Az e-cigaretta működése a készülék tartályában lévő folyadék fűtőszállal történő felmelegítésén és aeroszollá porlasztásán alapszik. Az e-cigaretta patronokban lévő folyadék legfontosabb összetevői a nikotin, az oldószer (a folyadék alapja, amely leggyakrabban propilén glikol, vagy glicerin), a víz, valamint a különböző adalékanyagok és ízesítő aromák.
Az e-cigaretta típusai
Az elektronikus cigarettát kezdetben leginkább azok használták, akik le akartak szokni a dohányzásról. Tudományos alapon nem bizonyított azonban, hogy az e-cigi használat valóban hatásos módja lenne a dohányzásról való leszokásnak. Ráadásul napjainkban egyre többen használják ezt az eszközt olyanok, akik sosem dohányoztak.
Az e-cigaretták lehetnek zárt és nyílt rendszerűek. Zárt rendszerű e-cigaretta pl. az eldobható e-cigaretta. A nyílt rendszerű eszközök patronnal vagy folyadékkal újratölthetőek, ami azért különösen veszélyes, mert a különböző újratöltő folyadékok és patronok bármilyen akár káros összetevőt is tartalmazhatnak.
Az e-cigi részei
Az e-cigarettában található káros anyagok
A nikotint és nikotint nem tartalmazó folyadékban és párában is megtalálhatóak azok az anyagok, melyek károsak lehetnek az e-cigaretta használók egészségére.
Nikotin egészségkárosító hatása
Az utántöltő folyadékok többségében (99%) lévő nikotinnak, a függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett, ma már számos más egészségkárosító hatása ismert. Kiemelendő a nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, illetve a daganatos betegségek kialakulásában és progressziójában betöltött szerepe. Ismert a nikotin káros hatása a termékenységre és a magzati fejlődésre, továbbá a fejlődésben lévő központi idegrendszerre való hatása réven az is, hogy a magzatként vagy gyermekkorban elszenvedett nikotinexpozíció hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok kialakulásához.
A pára egészségre gyakorolt hatásai
Az e-cigaretta által előállított pára kémiai és fizikai tulajdonságait nem csupán a folyadék összetevői befolyásolják, hanem a készülék típusa, a felhasználó személye, valamint a környezet. Számos összetevő változatlanul kerül a párába, míg mások a magas hőmérséklet hatására lebomlanak, átalakulnak, és mérgező vegyületek jönnek létre.
Az oldószerként alkalmazott propilén-glikol, illetve glicerin, vagy ezek bármilyen arányú keverékének belégzése szem-, torok- és légcső-irritációt okozhat. A hosszú távon, vagy rendszeresen belélegzett, nagy mennyiségű propilén-glikol káros hatással lehet a központi idegrendszer és a lép működésére, valamint magatartás-változást idézhet elő. A páraképzéshez szükséges magas hőmérséklet kedvez az oldószer lebomlásának, amelynek hatására olyan rákkeltő, nyálkahártya irritáns és tüdőszövet-károsító karbonil vegyületek (formaldehid, acetaldehid, akrolein és aceton) keletkezhetnek, amelyek a cigarettafüstben is megtalálhatók.
További sejtkárosító hatás tulajdonítható a folyadékban lévő ízesítő- és adalékanyagoknak, amelyekből hő hatására mérgező vegyületek képződhetnek.
Az e-cigaretta utántöltő folyadékban lévő nikotin ultrafinom részecskék (d≈100–200 nm) formájában jut a szervezetbe. Kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a cigarettafüstben, vagy légszennyezéskor a levegőben lévő szállópor finom és ultrafinom részecskéi hozzájárulnak a tüdőszövet és az egész szervezet gyulladásos folyamataihoz, valamint növelik a szív- és érrendszert, a tüdőt, a csontvelőt, a lépet és a központi idegrendszert érintő betegségek előfordulásának és az ezzel összefüggő halálozás kockázatát. Mindezek tükrében valószínű, hogy az e-cigaretta hasonlóképpen vesz részt e folyamatok előidézésében.
Az elektronikus cigaretta fűtőspiráljában nikkel és króm alkotóelemek találhatóak, ezért már több kutatás is vizsgálta, hogy ezek a fémek hogyan hatnak az e-cigi használók szervezetére. Kutatások vizsgálták, hogy van-e összefüggés az e-cigaretta használati szokások, valamint az e-folyadék és az aeroszol fém koncentrációja, illetve a nikkel és króm biomarkerszinttel.
A Ni és Cr aeroszol koncentrációinak pozitív összefüggései a megfelelő Ni és Cr biomarker szintekkel azt jelzik, hogy az e-cigaretta kibocsátás növeli a szervezetben megtalálható fémek dózisát. Az e-cigaretta használók akaratlan fémexpozíciónak vannak tehát kitéve.
E-cigaretta hatása a környezetben tartózkodó személyekre
Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az e-cigaretta használata során a kilélegzett párában jelenlévő részecskék minden, egyazon zárt térben tartózkodó személy egészségére ártalmasak. Mivel az e-cigaretta által generált aeroszol passzív belélegzése nyomán ugyanolyan mértékben emelkedik a plazma nikotinszint, mint a hagyományos cigaretta füstjének passzív elszenvedése során, az e-cigaretta használata nem védi ki a másodlagos dohányzás okozta nikotin terhelést sem.
E-cigaretta, mint leszokást segítő eszköz
Tekintettel arra, hogy az e-cigaretta használat közreműködik a tüdőszövet és az egész szervezet gyulladásos folyamataiban, és a hagyományos dohánytermékekről való átszokás esetén sem áll helyre az a megbomlott szabályozó rendszer, amely hozzájárul a tüdőkárosodáshoz, a nikotinpótlókkal ellentétben, nem javallott az e-cigaretta leszokás támogatás céljából való alkalmazása. A dohányzást imitáló tevékenység révén, különösen nikotintartalmú folyadék használata esetén, az e-cigaretta nem alkalmas a fizikai, pszichés és szokáson alapuló függőség kezelésére, éppen ellenkezőleg, hátráltathatja a végleges leszokást.
