A dohányzás már rövidtávon érzékelteti káros hatásait (romló sporteredmények, megemelkedett anyagi kiadások, elszíneződött ujjak, idő előtti őszülés és kopaszodás, rossz lehelet, köhögés, légzési zavarok). Évek során pedig ezek a hatások csak fokozódnak, sőt nagyon sok esetben betegségek alakulnak ki.
A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők.
Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Az, hogy dohányzóvá válsz-e a te saját egyéni döntésed! Ez a döntés pedig nemcsak a saját magad és környezetedben élők egészségi állapotát határozza meg, hanem az életed minden területére hatással van.
A dohányzás nemcsak egészségi, hanem nagyon komoly társadalmi, gazdasági, környezetszennyezési probléma is!
az a cigaretta, amihez a fogyasztó külön veszi a különböző kellékeket (pl. dohány, papír) és saját kezüleg sodor belőle cigarettát
szivar
olyan dohányrúd, melyet kívülről dohánylevelek borítanak
szivarka
kisebb méretű szivar
pipázás
pipába töltött dohány, vagyis pipadohány égetéssel járó fogyasztása
vízipipázás
vízipipa használata vízipipadohánnyal
tubák
olyan dohánytermék. ami orron keresztül fogyasztható, és amelynek használata során nincs égés, nem képződik füst
rágódohány
olyan dohánytermék, amelynek használata során nincs égés, nem képződik füst, szájon keresztül, rágással fogyasztható
Új típusú dohánytermék
hevített dohánytermékek
A hevített dohánytermékek működési elve a dohánylevelek égésénél alacsonyabb hőfokon történő hevítésen alapul. A felhasználók a dohánylevelek melegítése során nyert nikotintartalmú aeroszolt lélegzik be.
A cigaretta továbbra is a legnépszerűbb dohánytermék napjainkban.
Mi van a cigifüstben?
Elsősorban nikotin.
A nikotin akár vad sci-fik főszereplője is lehetne, ugyanis alattomosan ölő méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával.
Felnőttek esetén 40-60 mg, míg gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése, bőrön keresztüli felszívódása is életveszélyes mérgezést okozhat. Ugyanakkor a kisebb mennyiség rendszeres fogyasztása sem veszélytelen.
A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdőben és gyomorban. A nikotin közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szűkíti a bőr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelősek.
Kiemelendő a nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, illetve a daganatos betegségek kialakulásában és progressziójában betöltött szerepe. Ismert a nikotin káros hatása a termékenységre és a magzati fejlődésre. A serdülőkor idején elszenvedett nikotin károsítja az idegsejtek közötti szinapszisok kialakulásának folyamatát, amely később figyelemzavarként, valamint csökkent memória és prefrontális kéregaktivitásban nyilvánul meg.
Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! A káros folyamat hamar megindul, viszont - szerencsére - megállítható.
Az igen gyakori szív- és érrendszeri betegségek, valamint a fekélybetegség neked nem mondanak semmit, tudjuk. Nem is a te problémád, ez valóban idősebb dohányosoknál számít gyakori haláloknak.
Viszont nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdőrák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elő, mint a nemdohányzóknál. Ez azért sokkoló, nem?
Egy kis számolás...
Ne félj, nem matematika feladatot kell megoldanod, csak gondolkodj el az alábbi számokon. Az élő szervezetek természetes reakciója a füstre, az ellenállás. A cigi esetében a szervezetünk a füst miatt egy idő után már nem enged be több nikotint, míg az e-cigi esetében nem tudjuk korlátozni a nikotin bevitelt---így akár mérgezés is előfordulhat. Pl. nikotintasak esete a mérgezéssel.
Egy cigarettában általában 1 gramm dohány van. Ez a mennyiség egyszázalékos nikotintartalom esetében 10 milligramm nikotint tartalmaz. Ha a dohányos a füstöt leszívja a tüdejére, akkor a nikotintartalomnak 80-90 százaléka, ha csak pöfékel, akkor körülbelül 10 százaléka szívódik fel a szervezetbe.
Egy rendszeres dohányos egy óra alatt 20 mg nikotint visel el, míg a nemdohányosra már néhány mg is mérgező hatással lehet.
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy húsz szál cigi az egyik embernek egy "megszokott" adag méregnek számít, a másiknak akár végzetes rosszullétet is okozhat. És ez csak egyetlen doboz cigaretta!
A másik összetevő, a kátrány.
Képzelj el 1 kg kátrányt! Ez nem olyan nehéz, mint első hallásra látszik. Egy felnőtt férfi összetartott tenyerében elférne, büdös, fekete és ragacsos anyag. A Nyolcadik utas, a halálban láthattunk ilyesmit. No, most ezt képzeld el egy ember tüdejében. Nem vicc, egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány jut be. A tüdőszűrésen a beteg tüdő képe szinte fekete, ellentétben az egészségesekével, ahol a kép átlátható, rajzos.
A kátrány egy kis része söprődik ki a csillószőrökkel.
De mi is a kátrány? A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, amelyek kátrány formájában jutnak be a szervezetbe. Méreg. Számos betegség forrása.
A harmadik összetevő: a szénmonoxid.
A cigit szívó ember vérének jelentős része nem oxigént, hanem szénmonoxidot juttat el a szervekhez. Képzeld csak el, hogyan képesek így a sejtek működni!
Az oxigéntartós hiánya megzavarhatja a növekedést és a sebgyógyulást, valamint a tápanyagok felvételét. A szénmonoxid befolyásolja a szívműködést, és a vér összetételében a dohányzás hatására bekövetkező egyéb változásokkal együtt előidézi a zsírszerű anyagok lerakódását az érfalakban. Ez a folyamat a verőerek elzáródásához vezethet, és szívkárosodást vagy más jelentős keringési zavart okoz.
ÉRDEKESSÉG:
A dohányfüst rákkeltő radioaktív anyagokat tartalmaz.
Vajon mitől sugárzik a cigi? A sugárzás forrása a cigarettafüstben található radioaktív polónium 210-es atom. A polónium a mezőkön kerül be a dohányba, annak levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben e nyomokban megtalálható anyagot. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve még több rákot okoz. Sajnos a sugárzás nem korlátozódik a dohányosra; a sugárzás több mint 75%-a a másodlagos dohányfüstben található.
FONTOS: A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.
Mi van a cigifüstben?
ÚJ DOHÁNYTERMÉK-KATEGÓRIÁKBA TARTOZÓ TERMÉKEK
Meghatározásukról...
Az új dohánytermék-kategóriákba tartozó termékek (pl. hevített dohánytermékek) olyan dohánytermékek, amelyek nem tartoznak a hagyományos dohánytermék kategóriák egyikébe sem, tehát nem cigaretta, cigarettadohány, pipadohány, vízipipadohány, szivar, szivarka, rágódohány, tüsszentésre szolgáló dohánytermék vagy szájon át fogyasztott dohánytermék. A WHO és az EU Bizottság egyértelműen külön termékkategóriába sorolja az elektronikus cigarettát a hevített dohánytermékektől: az elektronikus cigarettában nincs dohány, ezért nem dohánytermék és a folyadék vagy tartalmaz nikotint vagy nem.
Típusaikról...
Hevített dohánytermékek
A hevített dohánytermékek működési elve a dohánylevelek égésénél alacsonyabb hőfokon történő hevítésen alapul. A felhasználók a dohánylevelek melegítése során nyert nikotintartalmú aeroszolt lélegzik be. Alapvetően 3 féle módszert alkalmaznak a dohány hevítésére:
Az eszköz égő vége felmelegíti a beszívott levegőt, majd az hevíti a víz és glicerin keverékébe kinyert dohány összetevőket, és porlasztással aeroszol keletkezik.
Egy cigarettánál kisebb méretű, propilén-glikolba mártott dohányrúd helyezhető egy henger alakú eszközbe, amelyben egy akkumulátor segítségével hevítődik a dohány. A hevítés hőmérséklete általában 300-350°C alatt marad és a dohányfüstnél kevésbé összetett aeroszol képződik.
Már léteznek úgynevezett hibrid készülékek is, amelyek nikotintartalmú folyadékot és dohányt is tartalmaznak.
Egyelőre nincs bizonyíték azokra a dohányipar által hangoztatott állításokra, miszerint a hevített dohánytermékek 90-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanának ki a hagyományos cigarettához képest. Egyes káros és esetlegesen káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, ugyanakkor mások – amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van akár kétszer vagy 10-szer nagyobb mennyiségben találhatók meg bennük. Több olyan vegyület is előfordul továbbá a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében nem. Ezek az e-cigarettához hasonlóan, az ízesítő adalékanyagokból és az oldószerből származnak és hevítés hatására mérgező vegyületekké alakulhatnak (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein).
Az eddigi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert,szabadgyökök képződésével károsíthatják a tüdősejteket, amely hozzájárulhat az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásához. Összefüggést mutattak ki továbbá a hevített dohánytermékek használata és az allergiás megbetegedések (asztma, szénanátha és atópiás ekcéma) előfordulási gyakorisága között. A hagyományos dohánytermékek hevítettre cserélése így nem javítja a tüdő működését vagy enyhíti a gyulladásos állapotot.
Mivel a daganatok kialakulásához hosszabb időre van szükség, mint az érrendszeri és légzőszervi károsodásokhoz, az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet következtetni a hevített dohánytermékek daganatkeltő hatására. Az aeroszolban lévő rákkeltő vegyületek szintje alacsonyabb ugyan, mint a hagyományos cigaretta füstjében mért érték, az alacsonyabb szint ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ezzel arányosan alacsonyabb lenne a daganatkeltő kockázat, mivel a használat gyakorisága és a tartóssága is befolyásolja a rák kialakulásának kockázatát.
Dohánytermék lévén, kiemelendő a hevített dohánytermékekben lévő nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, a cukorbetegséget megelőző állapot,, illetve a daganatos betegségek kialakulásában betöltött szerepe. Ismert a nikotin káros hatása a termékenységre és a magzati fejlődésre, továbbá az is, hogy a magzatként vagy gyermekkorban történő nikotinnak való kitettség hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok, hangulatzavarok és függőségek kialakulásához.
A hevített dohánytermék működése alatt a környezet is ki van téve az aeroszolnak, amely nagyszámú illékony szerves vegyületet (VOC), policiklusos aromás szénhidrogént (PAH) és ultrafinom részecskéket tartalmaz, ami veszélyt jelenthet a környezetünkben élőkre, tekintettel arra, hogy ezeknek a részecskéknek nincsen olyan szintje, melyre nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem káros.
A hevített dohánytermékek által előállított aeroszol összetételét és tulajdonságait illetően nem megalapozottak azok az állítások, miszerint ezek a dohánytermékek kevésbé károsak volnának, mint a hagyományos cigaretta. Így csak a termékhasználók megtévesztésére alkalmas az ”ártalomcsökkentő” elnevezés, nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy a káros vegyületek csökkent jelenléte az egészségkárosodás kockázatának csökkenésével járna.
A DOHÁNYZÁS KÁROS HATÁSAI / A DOHÁNYZÓ EMBER TESTE
A dohányzás esetében nem csak a tüdőrák vagy a szívbetegségek okoznak komoly egészségi problémákat és halált. Az alábbiakban láthatjuk a dohányzás néhány kevéssé közismert mellékhatását – az ember feje búbjától a lábujja hegyéig.
Koppints bármelyik számmal megjelölt területre, hogy lásd a káros hatást/betegséget.
1. Hajhullás
A dohányzás gyengíti az immunrendszert, ezáltal a szervezet sérülékenyebb olyan betegségekkel szemben, mint a lupus erythematosus, ami okozhat hajhullást, fekélyeket a szájban és kiütéseket az arcon, fejbőrön és kézen.
2. Szürkehályog
A dohányzás okozhatja, vagy tovább ronthatja a szem rossz állapotát. A dohányzóknak 40%-kal nagyobb esélye van rá, hogy szürkehályog fejlődjön ki a szemükön, amely elhomályosítja a szemlencsét, nem ereszti át a fényt és akár vaksághoz is vezethet. A füst kétféle módon okoz szürkehályogot a szemen: azáltal, hogy irritálja a szemet és azáltal, hogy kémiai anyagokat bocsát a tüdőbe, amelyek onnan a véráramon keresztül feljutnak a szembe.
A dohányzás összefüggésbe hozható a sárgafolt korral járó sorvadásával, egy olyan gyógyíthatatlan szembetegséggel, amelyet a retina középső részét képező sárgafolt károsodása okoz. A sárgafolt felelős a látás élességéért és szabályozza különböző képességeinket, mint például az olvasás, autóvezetés, az arcok vagy színek felismerése és a tárgyak apró részleteinek meglátása.
3. Ráncosodás
A dohányzás a bőr idő előtti ráncosodásához vezet azáltal, hogy elhasználja a rugalmasságot biztosító fehérjéket, kimeríti az A vitamin készletet és korlátozza a véráramlást. A dohányosok bőre száraz, kérges és apró szarkalábak vannak rajta, főleg az ajkak és a szem körül.
4. Halláskárosodás
Tekintve, hogy a dohányzás miatt lerakódások keletkeznek a vérerek falain, és így kevesebb vér jut a belső fülbe, a dohányosok korábban elveszíthetik a hallásukat, mint a nemdohányzók, és a fül fertőzései vagy a zajártalom miatti halláskárosodásra is nagyobb esélyük van. A dohányosok ezen kívül a nemdohányzóknál háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak középfül fertőzéseket, amelyek további komplikációkhoz vezethetnek, mint például az agyhártyagyulladás és az arcidegbénulás.
5. Bőrrák
A dohányzás nem okoz ugyan melanómát (a bőrrák néha halálos formája), viszont növeli az e betegségben szenvedők elhalálozási arányát. A dohányosok kétszer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg laphámrákban, egy olyan bőrrákban, amely pikkelyes, vörös kiütéseket okoz a bőrön.
6. Fogszuvasodás
A dohányzás megzavarja a száj kémiai folyamatait, többlet fogkő lerakódást okoz, sárga lesz tőle a fogazat, és hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához. A dohányosok fogai másfélszer nagyobb valószínűséggel hullanak ki.
7. Tüdőtágulás
A dohányzás nem csak tüdőrákot okoz, hanem tüdőtágulást is, melynek következtében a tüdő légzsákjai felfúvódnak és szétszakadnak, ezáltal csökken a tüdő oxigénfelvevő és széndioxid kiválasztó felülete, ezáltal a kapacitása. Extrém esetekben a beteg csak légcsőmetszés segítségével képes levegőt venni. Ez azt jelenti, hogy egy nyílást metszenek a légcsövön és egy ventillátor továbbítja a levegőt a tüdőbe (lásd a képen). A krónikus hörghurut (nincs a képen) következtében a gennyel telt nyálkahártya fájdalmas köhögéshez és légzési nehézségekhez vezet.
8. Csontritkulás
A szénmonoxid, amely a fő mérgező anyag a kipufogógázban és a cigarettafüstben, sokkal jobban kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, ezáltal akár 15%-kal is csökkenti az erős dohányosok vérének oxigénszállító képességét. Ennek eredményeként a dohányosok csontjai elvesztik tömörségüket, könnyebben eltörnek és akár 80%-kal is több idő kell a gyógyulásukhoz. A dohányosok között gyakrabban fordulhatnak elő hátproblémák is: egy tanulmány szerint, a dohányzó ipari munkások, egy sérülést követően ötször gyakrabban panaszkodtak hátfájdalmakra.
8. Csontritkulás
A szénmonoxid, amely a fő mérgező anyag a kipufogógázban és a cigarettafüstben, sokkal jobban kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, ezáltal akár 15%-kal is csökkenti az erős dohányosok vérének oxigénszállító képességét. Ennek eredményeként a dohányosok csontjai elvesztik tömörségüket, könnyebben eltörnek és akár 80%-kal is több idő kell a gyógyulásukhoz. A dohányosok között gyakrabban fordulhatnak elő hátproblémák is: egy tanulmány szerint, a dohányzó ipari munkások, egy sérülést követően ötször gyakrabban panaszkodtak hátfájdalmakra.
9. Szívbetegség
A világon három halálesetből egy, szív és érrendszeri megbetegedések miatt következik be. A szív és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyik legnagyobb kockázati tényező a dohányzás. Ezek a betegségek évente több, mint egymillió embert ölnek meg a fejlődő országokban. A dohányzás okozta szív és érrendszeri betegségek minden évben több, mint 600.000 embert ölnek meg a fejlett országokban. Ha valaki dohányzik, akkor gyorsabban ver a szíve, emelkedik a vérnyomása és nagyobb a kockázata, hogy magasvérnyomás-betegség és érelzáródás alakuljon ki nála, végül pedig akár szívrohamot és szélütést is kaphat.
10. Gyomorfekély
A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni sav semlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. A dohányosok fekélyei nehezebben gyógyulnak és nagyobb valószínűséggel újulnak ki.
11. Elszíneződött ujjak
A cigarettafüstben lévő kátrány az ujjakra és a körmökre is lerakódik, sárgásbarna elszíneződést okozva rajtuk.
12. Méhtestrák és vetélés
Azon kívül, hogy a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, termékenységi problémákat, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz a nőknek. A terhesség alatti dohányzás növeli az újszülött alacsony súllyal történő világra jöttének, valamint későbbi megbetegedéseinek kockázatát is. A dohányzó anyák 2-3-szor gyakrabban vetélnek el, vagy születik halva a gyermekük, hiszen a cigarettafüstben lévő szénmonoxid és nikotin magzati oxigénhiányt és méhlepény rendellenességeket okoz. A hirtelen csecsemőhalál szintén összefüggésbe hozható a dohányzással. Ráadásul a dohányzás csökkentheti a női nemi hormon szintjét, korai klimaxot okozva ezáltal.
13. Eldeformálódott hímivarsejtek
A dohányzás eldeformálja a hímivarsejteket és károsítja azok DNS-ét, amely vetélést vagy születési rendellenességeket okozhat. Néhány tanulmány szerint a dohányzó férfiaknak nagyobb a kockázata arra, hogy olyan gyermekük szülessen, aki rákos. A dohányzás csökkenti a spermiumszámot és akadályozza a vér péniszbe történő áramlását, amely impotenciát okozhat. A nemzőképtelenség sokkal gyakrabban fordul elő a dohányosok között.
14. Pikkelysömör
A dohányosoknak kétszer, háromszor nagyobb esélyük van rá, hogy pikkelysömört kapjanak, egy olyan nem fertőző, gyulladásos bőrbetegséget, amely viszkető, nedvedző, vörös foltokat okoz az egész testfelületen.
14. Pikkelysömör
A dohányosoknak kétszer, háromszor nagyobb esélyük van rá, hogy pikkelysömört kapjanak, egy olyan nem fertőző, gyulladásos bőrbetegséget, amely viszkető, nedvedző, vörös foltokat okoz az egész testfelületen.
14. Pikkelysömör
A dohányosoknak kétszer, háromszor nagyobb esélyük van rá, hogy pikkelysömört kapjanak, egy olyan nem fertőző, gyulladásos bőrbetegséget, amely viszkető, nedvedző, vörös foltokat okoz az egész testfelületen.
15. Bürger kór
A Bürger kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger kór a végtag elüszkösödéséhez vezet (a test szöveteinek pusztulásához) és az érintett területek amputációjával járhat.
15. Bürger kór
A Bürger kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger kór a végtag elüszkösödéséhez vezet (a test szöveteinek pusztulásához) és az érintett területek amputációjával járhat.
15. Bürger kór
A Bürger kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger kór a végtag elüszkösödéséhez vezet (a test szöveteinek pusztulásához) és az érintett területek amputációjával járhat.
15. Bürger kór
A Bürger kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger kór a végtag elüszkösödéséhez vezet (a test szöveteinek pusztulásához) és az érintett területek amputációjával járhat.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
16. Rák
A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak -16a-, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat) 16b; nyelv 16c; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat) 16d; húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat) 16e; vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat). Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között is 16f.
