2016-ban a 13-15 év közötti fiatalok csaknem 7%-a dohányzott naponta, és 19%-a alkalmanként. A felnőttek közül pedig 2014-ben majdnem minden 3. ember dohányzik naponta.
A dohányzás súlyos, sok esetben halálos betegségek kialakulását okozza. Az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 20 000 ember halt meg évente a dohányzás következtében. A dohányzók átlagosan 17,5 évvel rövidebb ideig élnek a nemdohányzókhoz viszonyítva.

Ez miért érint téged?

Minél korábban kezdi el valaki a dohányzást, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőtt korában erős függőség alakuljon ki.

Így könnyű belátni, hogy a dohányzástól való függőség, illetve a megbetegedések és az idő előtti halálozás elkerülésére csak egy megoldás van: ha el sem kezded a dohányzást!

Mi zajlik le az ember szervezetében egy cigi elszívásakor?

Az első cigi szinte senkinek nem okoz örömet. Az ember büdösnek, fojtónak és émelyítőnek találja. Ez nem véletlen. A dohány a szervezetre káros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozzá lehet szokni idővel, azonban a testnek ezek méreganyagok, amikkel szemben a természetes reakció az, hogy ezektől a szervezet meg akar szabadulni. Mégpedig azonnal. Ezért lép fel ilyenkor szédülés, fejfájás, homályos látás, hányinger vagy akár hányás is.

Hozzászokás esetén is minden egyes szál, az elsőtől az utolsóig, egyforma mértékben roncsolja a testünket, függetlenül attól, hogy az ember érzi-e a kellemetlen mellékhatásokat, vagy sem.

Káros anyagok a cigarettában

• Nikotin
A nikotin akár krimik főszereplője is lehetne, ugyanis alattomosan ölő méregről van szó. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A dohányfüst belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, a tüdőben és a gyomorban. A nikotin növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szűkíti a bőr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét is. Ezek a hatások hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelősek.

Egy kis számolás:
Egy cigarettában általában 0.8-1 gramm dohány van. A jogszabályi előírás miatt, az elszívás során maximum 1 milligramm nikotint tartalmazhat a füst. Ha a dohányos a füstöt leszívja a tüdejére, akkor a nikotintartalomnak 80-90 százaléka, ha csak pöfékel, akkor körülbelül 10 százaléka szívódik fel a szervezetbe.
Egy rendszeresen dohányzó egy óra alatt 20 mg nikotint visel el, míg a nemdohányzóra már néhány mg is mérgező hatással lehet. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy húsz szál cigi az egyik embernek egy "megszokott" adag méregnek számít, a másiknak akár végzetes rosszullétet is okozhat. És ez csak egyetlen doboz cigaretta!

E mellett, ha a nikotin kamaszkorban kerül a szervezetbe, annak maradandó, káros hatása lehet az agy fejlődésére is.

• Kátrány
Hogyan is néz ki a kátrány? Közel sem olyan nehéz elképzelni, mint például a nikotint. Barnás-feketés, büdös és ragacsos anyag. És most ezt képzeld el egy tüdőben. Egy átlagos dohányzó ember tüdejébe tíz év alatt kb. 1 kg kátrány jut be. A kátrány roncsolja a tüdőt, aminek következtében a dohányzók nagyobb eséllyel betegednek meg. A tüdőszűrésen a kátránnyal teli tüdő képe szinte fekete, míg a nemdohányzók tüdejének képe átlátható, rajzos.
A cigarettában található kátrány az oka annak is, hogy a dohányzóknak sárgás színű lesz a bőrük azokon az ujjaikon, amelyekkel a cigit fogják, valamint elszíneződnek a fogaik is.

• Szénmonoxid
A cigit szívó ember vérének jelentős része nem oxigént, hanem szénmonoxidot juttat el a szervekhez. Képzeld csak el, hogyan képesek a sejtek megfelelően működni, ha azok a várt és szükséges oxigén helyett szénmonoxidot kapnak!
Az oxigén tartós hiánya megzavarhatja a növekedést és a sebgyógyulást, valamint a tápanyagok felvételét. A szénmonoxid befolyásolja a szívműködést, és a vér összetételében a dohányzás hatására bekövetkező egyéb változásokkal együtt elősegíti zsírszerű anyagok lerakódását az érfalakban. Ez a folyamat a verőerek elzáródásához vezethet és szívkárosodást vagy más jelentős vérkeringési zavart okoz.

Ezek az anyagok együttesen (és a még a több, mint hétezer féle vegyület, amelyet a cigaretta ezek mellett tartalmaz) számos baj forrásai lehetnek. A krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók, így ez a probléma már a fiatalokat is igen korán érintheti. A káros folyamat hamar megindul, ami azonban szerencsére megfékezhető!

A szív- és érrendszeri, valamint a légutakat érintő betegségek mellett a dohányzók körében sokkal gyakrabban fordul elő a szemet érintő, úgynevezett szürke hályog, a gyomorfekély és különféle rákos (daganatos) megbetegedések kialakulása is, mint a nemdohányzók esetében. Ez persze függ a dohányzás mennyiségétől és attól is, hogy mennyi időn keresztül dohányzik valaki. Azonban minden esetben elmondható: minél hamarabb hagy fel valaki a cigarettázással, annál kisebb az esélye a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának.

A függőségről
A cigi függőséget okozhat, éppúgy, mint a drogok vagy az alkohol. Érdekes módon, a történelem során úgy alakult, hogy a cigaretta és az alkohol fogyasztását nem tiltja a törvény - kivéve a fiatalkorúak esetében-, pedig ezek is hihetetlenül veszélyes anyagok.

Érdekel, hogyan határozza meg a tudomány a drogokat?

Drognak nevezzük azt az anyagot, amely a központi idegrendszerre (vagyis az agyra) hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira. Ez a meghatározás magába foglalja a felnőttek számára szabadon elérhető szereket is, például az alkoholt, nikotint (pl. cigaretta), és a koffeint (pl. kávé, energiaitalok). Ezek a vegyületek az agyra kifejtett hatásuknak köszönhetően rászokást, illetve függőséget okozhatnak.

Mit jelent a rászokás?

A rászokás azt jelenti, amikor a szerhez való hozzászokást után a használatának abbahagyása vagy a megszokottnál kisebb adagjának a fogyasztását követően jellegzetes megvonási tünetek jelentkezhetnek. A cigaretta esetében ilyen megvonási tünet lehet az ingerlékenység, az alvászavarok, a megnövekedett étvágy, a gondolkodási folyamatok módosulása, a cigaretta utáni kínzó vágy, stb. Ráadásul a szervezet alkalmazkodása miatt a drog korábbi adagja már nem fejti ki ugyanazt a hatást, ezért a kívánt hatáshoz és a megvonási tünetek elkerüléséhez a drog mennyiségét emelni kell. Amikor valaki ezeket a tüneteket tapasztalja magán egy bizonyos szerrel kapcsolatban, már egészen biztosan állíthatjuk, hogy a személy fizikailag vagy pszichológiailag függ a szertől.
Ezt megtapasztalni már igen kellemetlen érzés.

Hogyan alakul ki a függőség?

Az agyban találhatóak úgynevezett ’jutalom központok’. A kémiai anyagok bizonyos fajtái eljutva az agy ezen részeihez olyan hatást keltenek, mint amit akkor érzünk, amikor például megdicsérnek minket, vagy amikor valamilyen jutalomban részesülünk. Ekkor jellemzően jó érzés tölt el minket. A nikotin is azon szerek közé tartozik, ami eljutva a jutalom központhoz hamisan kelt bennünk hasonlóan kellemes érzetet. A nikotin ráadásul rekord sebességgel, pár másodperc alatt éri el az agyat a cigarettázás során, vagyis rögtön kifejti ezt a hatását. Amikor az agyunk úgy érzékeli, hogy egy cselekedet a jutalom érzésével párosul, azt jónak véli, és arra késztet minket, hogy ismételjük meg a tevékenységet. Így fordulhat elő, hogy miután hozzászokunk a nikotin okozta, kezdeti rossz testi tünetekhez (hányinger, szédülés, stb.), könnyedén követi egyik cigaretta a másikat, és azt egy idő után a szervezetünk magától is megkívánja. Vagyis az az érzet és gondolat támad bennünk, hogy szükségünk van a cigire. Ez azonban egy ördögi körhöz vezet, amit sokszor nagyon nehéz megállítani.