A dohányzásellenes programról

Hárommillió ember haláláért felelős évente a dohányzás világszinten.
Erre te azt mondhatod: És hol érint ez engem?
De ha hozzáteszem: az áldozatok fele 40-69 éves kora között hal meg, és átlagosan mintegy húsz évet veszít el az életéből, talán már közelebbi a probléma. A te szüleid is lassan 40 évesek lesznek, és benned fel sem merül, hogy elveszítsd őket idő előtt, igaz?
Márpedig a hazai kép nagyon szomorú. 1999-ben például Magyarországon a tizenöt éven felüli emberek átlagosan 2372 darab cigit szívtak el (ebben a dohányosok és nemdohányosok is benne vannak), miközben a szomszédos Ausztriában csak 1908 db-ot!
Nem csoda tehát, hogy hazánkban évi 28 ezer ember halálát okozza a dohányzás.
Ez neked pillanatnyilag egy távoli probléma, de gondolj bele, ez egy kistelepülésnyi ember vagy egy apró budapesti kerület. Több mint amennyi embert te látásból ismersz. És mindez miért?

Te szeretsz függeni valakitől, valamitől?

Még szép, hogy nem! Pedig a cigi függőséget okozhat. Éppúgy, mint a kemény drogok. Akár a halálosztó heroin. Érdekes módon, a történelem során úgy alakult, hogy néhány drogot, úgy, mint az alkoholt vagy a cigit nem tiltja a törvény, pedig ezek is hihetetlenül veszélyes anyagok.
Érdekel, hogyan határozza meg a tudomány a drogokat?
Drognak nevezzük azt az anyagot, amely a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira. Ez a meghatározás magába foglalja a legális drogokat is (alkohol, nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin)., koffein). Az emberre a legnagyobb veszélyt a drogra való rászokás jelenti.
Mit jelent a rászokás?
A szerhez való hozzászokás után a szer abbahagyása vagy a megszokottnál kisebb adagja a drogra jellemző ún. megvonási tüneteket vonja maga után. Ebben az esetben a szervezet "normál" működéséhez, a mindennapi létezéshez kell az anyag. Ez már eléggé nyomasztó függés valamitől, nem?
A szer hiánya kínzó sóvárgást okoz, de előfordul, hogy a drogok elhagyása után jellegzetes kellemetlen testi tünetek lépnek fel. Ráadásul a szervezet alkalmazkodása miatt a drog korábbi adagja már nem fejti ki ugyanazt a hatást, ezért a kívánt hatáshoz a drog mennyiségét emelni kell.
Te mit szólnál, ha a kishúgodat látnád cigizni?
Mindenki tudja, hogy élményt nyújtó hatása miatt a fiatalok előbb vagy utóbb, kíváncsiságból kipróbálják a cigit. Erről szerinted érdemes lebeszélni bárkit is? Lehet, hogy érdemes lenne, de szinte lehetetlen.
Viszont arra kéne rávezetni a nálunknál kisebbeket, például a húgodat vagy öcsédet - ha meglátod, hogy beleslukkol egy cigibe -, hogy az első benyomásokra kell hallgatni: a cigi büdös, rossz tőle a szád íze, elsárgul a fogad, és elesettnek érzed magad.
Az első cigi után fogd meg a kicsikét, és játszd el vele az alábbit.
Kérd meg, hogy képzeljen maga elé egy töppedt, pergamen bőrű, erős dohányos embert, akinek rosszak a fogai, szürke az arca, izzad, és éppen csikkeket szedeget. Kérdezd meg, mit érez, ha ez az ember közel hajol hozzá, és rálehel?
Az eredmény, szerintem, nem marad el. Valószínűleg nem fogja a következő cigit elfogadni!
Pedig az erős dohányosok valójában sajnálatra méltóak. Nekik már leszokni sem egyszerű, még ha akarnák sem. Ez egy csapda. A cigi elhagyásakor ún. elvonási tünetek lépnek fel (üresség-érzés, nyugtalanság, ingerlékenység, depresszióA depresszió több különböző lelki betegség összefoglaló, köznyelvi elnevezése. A depressziós állapot általános értelemben olyan jelenségekkel írható körül, mint hosszan tartó lehangoltság, szomorúság, búskomorság, veszteségérzet, elesettség, közöny, halálvágy, öngyilkossági késztetések stb. E tünetek közül némelyik a legtöbb ember életének hosszabb-rövidebb időszakában megjelenik. A depresszió kifejezés szabatos használata azonban megköveteli, hogy különbséget tegyünk az „elhúzódó rosszkedv állapota”, illetve a fentebb körülírt betegség között. , levertség, evéskényszer), és csak komoly erőfeszítések árán tudnak megszabadulni a szenvedélyüktől. Pedig, egy idő után a legtöbben már leszoknának a cigitől! Ezt bizonyítja, hogy erre a problémára szinte évenként új módszert találnak ki, és nagyon gyakori beszédtéma akár a tévében, akár társaságban.

Mi zajlik le a szervezetben egy cigaretta elszívásakor?

Egy cigi nem a világ? Döntsd el magad.
Mi zajlik le az emberben egy cigi elszívásakor?
A első cigi szinte senkinek nem okoz örömet. Az ember büdösnek, fojtónak és émelyítőnek találja. Ez nem véletlen. A dohány a szervezetre káros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozzá lehet szokni, de az egészséget minden egyes szál, az elsőtől az utolsóig egyforma mértékben roncsolja, függetlenül attól, hogy az ember érzi-e a kellemetlen mellékhatásokat (szédülés, hányinger, elesettség érzés) vagy sem.
Mik ezek a káros anyagok?
Elsősorban a nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin)..
A nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin). akár vad sci-fik főszereplője is lehetne, ugyanis alattomosan ölő méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin). a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin). mintegy 90 %-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdőben és gyomorban. A nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin). közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szűkíti a bőr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserétA szervezetünkben történő mindazon folyamatok összessége, melyeknél kívülről tápanyagokat veszünk fel (táplálkozás, légzés útján) és kiválasztó szerveink útján az azokból bennünk képződött bomlásanyagokat választjuk ki (vizelet és székletürítés, légzés, illetve a bőrön keresztül történő párologtatás).. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelősek.
Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! A káros folyamat hamar megindul, viszont - szerencsére - megállítható.
Az igen gyakori szív- és érrendszeri betegségek, valamint a fekélybetegség neked nem mondanak semmit, tudjuk. Nem is a te problémád, ez valóban idősebb dohányosoknál számít gyakori haláloknak.
Viszont nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdőrák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elő, mint a nemdohányzóknál. Ez azért sokkoló, nem?
Egy kis számolás...
Ne félj, nem matematika feladatot kell megoldanod, csak gondolkodj el az alábbi számokon.
Egy cigarettában általában 1 gramm dohány van. Ez a mennyiség egyszázalékos nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin).tartalom esetében 10 milligramm nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin).t tartalmaz. Ha a dohányos a füstöt leszívja a tüdejére, akkor a nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin).tartalomnak 80-90 százaléka, ha csak pöfékel, akkor körülbelül 10 százaléka szívódik fel a szervezetbe.
Egy rendszeres dohányos egy óra alatt 20 mg nikotinSzerves vegyület, a burgonyafélék termelik: sok van a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A szervezetbe jutva növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vércukorszintet, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztás során hozzászokik a szervezet. A nikotin fogyasztása az agyban létrehozott hatásai miatt súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint függőséget okozó hatása erősebb, mint egyes kábítószereké (kokain és a heroin).t visel el, míg a nemdohányosra már néhány mg is mérgező hatással lehet.
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy húsz szál cigi az egyik embernek egy "megszokott" adag méregnek számít, a másiknak akár végzetes rosszullétet is okozhat. És ez csak egyetlen doboz cigaretta!
Mit kell tudni a másik összetevőről, a kátrány A kátrány a cigifüstben lévő káros anyag, amely a füstből kicsapódva ragacsos anyagként lerakódik a tüdőben, eltömeszeli a kis hörgőágakat, idült gyulladást okoz a légutakban, elősegíti a krónikus hörghurutot, az emfizémát (tüdőtágulást) és az esetek egy részében a tüdőrákot – ez utóbbi a nem dohányzókon alig fordul elő. A kátrány mérgező anyagai felszívódva a véráramba jutnak, és később a vizelettel hagyják el a testet. Ez magyarázhatja, hogy a dohányosok között gyakoribb a hólyagrákos is.anyagokról?
Képze1j el 1 kg kátrány A kátrány a cigifüstben lévő káros anyag, amely a füstből kicsapódva ragacsos anyagként lerakódik a tüdőben, eltömeszeli a kis hörgőágakat, idült gyulladást okoz a légutakban, elősegíti a krónikus hörghurutot, az emfizémát (tüdőtágulást) és az esetek egy részében a tüdőrákot – ez utóbbi a nem dohányzókon alig fordul elő. A kátrány mérgező anyagai felszívódva a véráramba jutnak, és később a vizelettel hagyják el a testet. Ez magyarázhatja, hogy a dohányosok között gyakoribb a hólyagrákos is.t! Ez nem olyan nehéz, mint első hallásra látszik. Egy felnőtt férfi összetartott tenyerében elférne, büdös, fekete és ragacsos anyag. A Nyolcadik utas, a halálban láthattunk ilyesmit. No, most ezt képzeld el egy ember tüdejében. Nem vicc, egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány A kátrány a cigifüstben lévő káros anyag, amely a füstből kicsapódva ragacsos anyagként lerakódik a tüdőben, eltömeszeli a kis hörgőágakat, idült gyulladást okoz a légutakban, elősegíti a krónikus hörghurutot, az emfizémát (tüdőtágulást) és az esetek egy részében a tüdőrákot – ez utóbbi a nem dohányzókon alig fordul elő. A kátrány mérgező anyagai felszívódva a véráramba jutnak, és később a vizelettel hagyják el a testet. Ez magyarázhatja, hogy a dohányosok között gyakoribb a hólyagrákos is. jut be. A tüdőszűrésen a beteg tüdő képe szinte fekete, ellentétben az egészségesekével, ahol a kép átlátható, rajzos.
De mi is a kátrány A kátrány a cigifüstben lévő káros anyag, amely a füstből kicsapódva ragacsos anyagként lerakódik a tüdőben, eltömeszeli a kis hörgőágakat, idült gyulladást okoz a légutakban, elősegíti a krónikus hörghurutot, az emfizémát (tüdőtágulást) és az esetek egy részében a tüdőrákot – ez utóbbi a nem dohányzókon alig fordul elő. A kátrány mérgező anyagai felszívódva a véráramba jutnak, és később a vizelettel hagyják el a testet. Ez magyarázhatja, hogy a dohányosok között gyakoribb a hólyagrákos is.? A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, amelyek kátrány A kátrány a cigifüstben lévő káros anyag, amely a füstből kicsapódva ragacsos anyagként lerakódik a tüdőben, eltömeszeli a kis hörgőágakat, idült gyulladást okoz a légutakban, elősegíti a krónikus hörghurutot, az emfizémát (tüdőtágulást) és az esetek egy részében a tüdőrákot – ez utóbbi a nem dohányzókon alig fordul elő. A kátrány mérgező anyagai felszívódva a véráramba jutnak, és később a vizelettel hagyják el a testet. Ez magyarázhatja, hogy a dohányosok között gyakoribb a hólyagrákos is. formájában jutnak be a szervezetbe. Méreg. Számos betegség forrása.
A harmadik összetevő: a szénmonoxidA szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg belsőégésű motorokban. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A szén-monoxid sokkal könnyebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén. Emiatt erős dohányosokban a vér oxigénszállító képessége 15 %-kal is csökkenhet, vagyis tartós oxigénhiányban élnek..
A cigit szívó ember vérének jelentős része nem oxigénSzíntelen, szagtalan gáz. Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. Másik, aktívabb formája az ózon, amely kék színű, mérgező gáz. A földi élet elengedhetetlen feltétele, a Föld légkörének 21%-a oxigént tartalmaz. Az emberi szervezetbe légzés útján jut be, a tüdőből a vérbe kerül. A vérben egy vastartalmú molekulához, a hemoglobinhoz kötődve szállítódik a sejtekhez.t, hanem szénmonoxidA szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg belsőégésű motorokban. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A szén-monoxid sokkal könnyebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén. Emiatt erős dohányosokban a vér oxigénszállító képessége 15 %-kal is csökkenhet, vagyis tartós oxigénhiányban élnek.ot juttat el a szervekhez. Képzeld csak el, hogyan képesek így a sejtek működni!
Az oxigénSzíntelen, szagtalan gáz. Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. Másik, aktívabb formája az ózon, amely kék színű, mérgező gáz. A földi élet elengedhetetlen feltétele, a Föld légkörének 21%-a oxigént tartalmaz. Az emberi szervezetbe légzés útján jut be, a tüdőből a vérbe kerül. A vérben egy vastartalmú molekulához, a hemoglobinhoz kötődve szállítódik a sejtekhez.tartós hiánya megzavarhatja a növekedést és a sebgyógyulást, valamint a tápanyagok felvételét. A szénmonoxidA szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződik, főleg belsőégésű motorokban. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A szén-monoxid sokkal könnyebben kötődik a vörösvértestek oxigénszállító hemoglobinjához, mint az oxigén. Emiatt erős dohányosokban a vér oxigénszállító képessége 15 %-kal is csökkenhet, vagyis tartós oxigénhiányban élnek. befolyásolja a szívműködést, és a vér összetételében a dohányzás hatására bekövetkező egyéb változásokkal együtt elősegíti zsírszerű anyagok lerakódását az érfalakban. Ez a folyamat a verőerek elzáródásához vezethet, és szívkárosodást vagy más jelentős keringési zavart okoz.